Ez a claimer csak dis(z)

Az újhullámos írók hiszekegye

Hiszek az együttműködés erejében és az olvasás, az olvasók szeretetének közösségében. ^_^

Hiszek az írás hosszú távú, több száz, akár ezer évre nyúló szolgálatában. ^_^

Hiszek a betűkben rejlő varázslat, a MESE teremtő hatalmában. ^_^

Hiszek az írás felelősségében, az író komoly munkájában, szívének mélységében, az olvasó szomjas lelkében és mindannyiunk életének legapróbb részletéig fontos művelődés szükségességében.

Az írók olyanok, mint az éttermi menüsor, a könyveik pedig, mint az ételek. Mindig fogja őket olvasni valaki. Aki pedig tőlük olvas, az mástól is fog.

Nem vagyunk egymás konkurenciái, sem aspiránsai.
Egymás inspiránsai vagyunk, és az olvasók szolgálói.
Az írás nem verseny, hanem szolgálat.

Én hiszek ebben.

(Robin O’Wrightly)


Disclaimer a Molyon

Kedves valaha volt, jelenlegi és jövendőbeli olvasóim!

Ezennel – úgy érzem – meg kell fogalmaznom egy gyors hitvallást. (Mivel látom, hogy a közösségünket egyre inkább megtépázza a kimerültség, türelmetlenség, ami ezzel az igen nehéz évvel jár.)

  1. Az én könyveimet szabadon lehet értékelni 0,5-től 5 csillagig.

Ez azt jelenti, hogy biztosítalak, tőlem nem kell tartani. Tudok nehéz ember lenni, persze, hiszen gyarló lélek vagyok. Azonban igyekszem képességeim szerint elfogadhatóan kezelni minden értékelést, bármilyen előjelű is legyen az. Igazából hálásak lehetünk, mi, írók, hogy ti olvastok tőlünk. Ez az egész lényege, ha nem olvasnak egy írótól, akkor hiába publikálta az írását.

  1. Vitába nem bonyolódom senkivel a magam könyveit illetően. Magyarázkodni sem fogok.

Nincs értelme. A könyvem “megírta magát”, az állandó, nem változik alapesetben. Aki a változó ebben az egyenletben, az az olvasó. Maximum köszönetet, illetve valamennyire személyesebb, de pozitív, vicces vagy informatív – hol érhető el a következő rész, mit ajánlok olvasni, ha kérték stb. – jellegű kommentárt szoktam tenni, a könyveimhez fűzött értékelések alá, hozzászólásban. (Jó, előfordult már kedves hangvételű thread, azaz kommentsor olyanokkal, akik a barátaim.) Ha nincs értékelés, csak csillagozás – bármilyen -, akkor azt én is csillaggal viszonzom. Azt jelenti: láttam, tudomásul vettem, köszönöm a ráfordított figyelmet.

(Ha harcba szállok valakivel, az mások védelme miatt történhet. Általában nem hagyom, hogy az egyik olvasó a másikkal személyeskedjen, vagy a véleménye szabadságát korlátozza. De ez azért ritka, inkább továbbgörgetek.)

Nyilván jobban örül az író egy 5-osnak, mint egy 0,5-nak, mert szerintem nincs olyan, aki máshogy érezne. A dicséretet természetszerűen jobban viseljük, mint a bírálatot. (Szándékosan nem írok kritikát, az ugyanis egy publicisztikai műfaj.) De ha valami nem tetszett egy olvasónak, akkor az nem tetszett neki, kész. Tudomásul kell venni írónak, más olvasóknak egyaránt. Érdekellentét alakul ki, amit nem hoz helyre semmilyen vita, csak elmérgesít. Tudom, nincs tökéletes könyv, maximum csak közelíthet hozzá, vagy épp nagyon távol lehet tőle, ebben az intervallumban mozoghat… Nem szerethet mindenki mindent. Azt vallom, hogy nagy a világ és rengeteg a könyv benne, hogy mindenki megtalálja benne a neki tetszőt. Ez a sokszínűség teszi csodálatossá az életet.

Az a lényeg, csak olyat olvassatok, amit tényleg el akartok olvasni. Tőlem is! A fülszöveg alapvető lehet, ha csak kicsit elbizonytalanít, hagyjátok. De ha elolvassátok, tessék, ott van a lehetőség. És ha nem tetszik, ne féljetek leírni a véleményeteket. De ha tetszik, azt is! Ne kössetek bele másokba, persze, de azt ne hagyjátok, hogy inzultáljanak benneteket az értékelésetek miatt. Mindenkinek joga van a szuverén véleményéhez emberséges keretek között.

  1. Ezért egyet kérek csak: legyetek emberségesek, véleményezzetek tiszteletadással! Én is igyekszem minél inkább így tenni. Ha nem sikerül, szóljatok rám! Tanulási fázisban vagyok, de igyekszem jó jegyeket szerezni. :D

Egy szó mint száz hegyibeszéd: mindkét “oldalon” hús-vér, érző lények vannak. Még ha az a “másik oldal” ellenséggé válna, akkor is. Nincs ellenség! Nem lakik bennünk farkas, egyikünkben sem. Ember lakik bennünk, egy – mint már írtam – gyarló lélek. Hibázhatunk, fáradtak vagy elkeseredettek lehetünk, itt bármelyikünk nehéz napokon, heteken mehet át, amiről nem feltétlenül tudunk. Nem kell szeretnünk egymást, de legyünk kedvesek legalább alapszinten!

“Egy vérből valók vagyunk, te és én” – mond hasonlót Kipling. Ez a Könyv Dzsungele, ami itt van. :) Ebben a nyüves évben ráadásul duplán létfontosságú az olvasás, mert komplett túlélőterápia, tudom… A könyvek szeretete köt össze minket. ;*

Üdvözlettel: Borka/Robin, aki csak egy moly a sok közül, és néha ír is, és ezt már nem bírta magában tartani



A biROWdalom dokuszektora