Jó, vicceltem. Látszik, csak nem posztoltam már vagy két hónapja. Ennek sok prózai és lírai oka van.
Olvasok én, csak nem látszik
Utazásom a házban: fel az emeletre – februári olvasmányaim 3. rész
Az utazástól elfárad az ember, így néha otthon marad, vagy amit az otthonának gondol. Aztán egyszer csak felmegy az emeletre, ahonnan furcsa zajok szűrődnek le… Szollár Bence harmadkötetes szerző Az emelet és más horrornovellák gyűjteményében kalandozom egy blogposzt erejéig. Ha bírod a metált, tarts velem! ;)
Utazásom a világok között: a Föld bolygóról Irihisre – februári olvasmányaim 2. rész
Legutóbb egy másik dimenzióban jártam, most bolygóközi utazásra vitt el egy kortárs magyar szerző, aki méltatlanul kevéssé ismert, pedig szívem szerint Zsoldos Péter-díjat is nyerhetne, ha még eddig nem történt meg. (Nívódíjas egyébként, de annyira kevesen olvassák, pedig igazán értékes, minőségi és tökéletesen egyedi műveket ír.)
Utazásom a világok között: Budapestről Navatlonba – februári olvasmányaim 1. rész
Addig-addig húzódott a felgyűlt januári olvasmányhegy nálam, hogy hipp-hopp, eljött a február. Túl az Óperencián innen - aha :D -, amíg a testem egy tapodtat sem mozdult, a lelkem olyan dimenziókban járt, hogy az valami csoda. :) Nézd tovább, ha kíváncsi vagy rá, hova olvastam magam!
Hogyan lettem nem blogger?
Az elmúlt időszakban megszaporodtak a kritikára való felkérések, amiért megtisztelve érzem magam, és meglehetősen nagy felelősséggel ruház fel. Fontos, hogy minden könyvet igyekezzek tényleg semlegesen, olvasói és/vagy szakmai szemmel vizsgálni, illetve odafigyeljek a szerző lelkivilágára és stressztűrésére is. Kicsit úgy kell szemlélnem az egészet, mintha én fogadnám a kritikát íróként. Ami eredendően jó kiindulási pont, viszont mindannyian mások vagyunk.
Lelkünk rajta – ahogy januárban olvastam (4.)
Azt a megtisztelő felkérést kaptam Keti Thür szerzőtársamtól, hogy olvassam el és értékeljem a legújabb kötetét, a Lelked rajta című két részből álló regényét. Eredetileg nem szándékoztam nyilvános értékelést adni, csak a szerzőnek, de igazából nincs mit elhallgatnom vagy magamban tartogatnom. Nyilván a neki szánt tanácsokat, javaslatokat nem osztom meg mással, mivel az egyedül Ketinek szól, az ő munkásságát remélem segíteni ezzel. De a története mindenképpen megéri a bejegyzést, hiszen minden könyvnek megvan a maga bája, a szerethető oldala, az előnye és haszna, valamint a mondanivalója. És leginkább az, ami miatt a kezünkbe kerül, és nekünk olvasnunk kell - az univerzum vagy a jóisten akaratából -, hogy hozzánk is szól. Lelkem rajta…
Lélekvesztő jaguár – kalandozásaim januárban (3. rész)
Vicces belegondolni, hogy ugyanannyi időbe telik megírni ezeket a bejegyzéseket, mint amennyi ideig tartott az átélésük. Ebbe azért beletartozik, hogy közben - háttérbe szorítva az írás-olvasás megosztását - a munkámra és a családomra összpontosítok, meg persze, hogy véget érjen a trendikór poszt része. Egy biztos: az olvasmányaim megértek minden percet, amit az ágyban vagy környékén töltöttem.
Te milyen fegyver lennél? – Ezt olvastam januárban (2. rész)
Ott tartottunk, hogy maga alá gyűrt az aktuális zöldcsápos kis rohadék. Miután elolvastam A boszorkánymestert, gondoltam, folytatnám a rehabomat egy izgalmas fantasy kalandregény-sorozattal. Már itt volt az ideje, és végre a helye is belemerülni a brandoni fegyverforgatók titkos és veszélyes világába.
Lélekmentő január – ezeket olvastam (1. rész)
Nem tudom, ki kívánta nekem az évkezdetet, de 2022 elég döcögősen indult. Sikeresen hozzám is jött, látott és pár hétre kiütött az a híres arisztokrata kór, de nem kell sajnálni, mert legalább rengeteget olvashattam. A Molyon követők csak azt látták, hogy újabb és újabb olvasmányok jelennek meg a falamon - de vajon mik jelentették számomra a menekülőutat, amíg a valóság - hát fogalmazzunk szépen - kicsit levett az életről?
A vak asszony visszanéz 2021-re
...Avagy mi minden történt egy író szemszögéből az idén? (Ráadásul egy ideig tényleg nem láttam, de már jobban vagyok. :D ) 2021 sok szempontból vízválasztó év volt, kicsit érdekesebbre sikerült, de egyáltalán nem bánom, hogy így alakult. Sőt! :)
Könyvek sorban 