A vak asszony visszanéz 2021-re

…Avagy mi minden történt egy író szemszögéből az idén? (Ráadásul egy ideig tényleg nem láttam, de már jobban vagyok. :D ) 2021 sok szempontból vízválasztó év volt, kicsit érdekesebbre sikerült, de egyáltalán nem bánom, hogy így alakult. Sőt! :)

Elfogyott az Erelem papírkiadása. Nem, nem tervezek többet nyomtatni. (Sajnálom. Tessenek rászokni az e-bookra! ;) )

Négy dolgot nem terveztem soha a büdös életben, de idén semmiképp: háziasszonyponyvát kreálni, szakmai könyvet kiadni, meséket és verseket írni. Egyik sem jött be! :P (És remélem, jó, hogy nem! ;) )

Sosem akartam igazából több nevet, mint a Robin O’Wrightly. Ez sem jött be. :P Mert hát a szakmai könyvet nem írhattam ezen, ha más neveken futok a civil életben. A versek és a mesék pedig ehhez a civil énemhez nem kapcsolódnak, az angolszász vonulat meg végképp nem illik hozzájuk. (Így jártunk!)

Frankón sosem hittem volna, hogy verseket fogok zsűrizni. De voilá! (Jövő év elején meglátni majd az eredményét. ;) )

Idén hallgattam a legtöbb hangoskönyvet/hangjátékot – annak ellenére, hogy piszkosul nem tudok így “olvasni”, hiába imádom; mivel az agyam cirka öt perc után stand-by üzemmódra kapcsol, és egyszerűen nem figyelem, amit hallgatok. Legnagyobb meglepetésemre hangoskönyv-antológiába is bekerült – a mesém. (Őrületes anomáliák ezek, kérem szépen!)

Az idei év a monstreság misztériumával ajándékozott meg. Végre volt monstre könyvhét, amibe fülig merülhettünk. Monstre engemnéző sorozat készült november-decemberben az Álmok útján blogon. Szintén monstre nyereményjáték-dömping alakult ki a közösségi oldalakon majdhogynem spontán. Ősszel minden hónapban kiadódott egy-egy könyv vagy kiadvány (én meg csak kapkodtam a fejemet, hogy mi van?) novemberben őrületes mennyiségű karakter szakadt rám a NaNoWriMo jóvoltából, és elkészült az első olyan könyvem nyers kézirata, amit lazán, bármikor és szenvtelen arckifejezéssel dobnék a kukába, ha a szerkesztőm is rábólint (ha nem, akkor az olvasók szerencsé(tlenségé)re lesz még egy monstre érzelmesmágikus realista szépirodalmi mi-a-tököm-ez regény). De akkor is hihetetlen jó érzés volt megírni, terápiásan segített, hogy ne szomorodjak meg. :>

Papírkönyvet nagyboltokba nem sikerült abszolválnom – ne haragudjon senki -, bármennyire is terveztem; de úgy néz ki, az Isten se akarja, ezzel a papírválsággal és a könyvterjesztői áremelkedéssel egyetemben. (Hát ha nem, akkor nem! >:) Jövőre úgyis környezetbarát alternatívákat tervezek, bi-bi-bí. :P ) Azért ne ijedjen meg senki, nem tettem le róla, viszont máshogy fogom megközelíteni a dolgot. Lesznek papírkiadványok, csak már 2022-ben! ;)

…Ja, és bocsi, de átköltöztettem a Mai Magyar Szerzők Nevei aloldalt új helyre. Kapott egy saját zugot, ahol kiterjeszkedhet, mert vele is vannak komolyabb terveim. ^.^

Kép: Lacie Slezak/Unsplash (Annyira imádom, ahogy könyvestül őrjöng a csaj az ágyon!)