Ezt olvastam májusban (5.)

Májusban kimondottan olyan könyvekkel foglalkoztam, amiket vagy olvastam már, vagy még nem hozhatom nyilvánosságra a kilétüket, mert folyamatban van a kiadásuk. Sajnos háttérbe szorultak a már megkezdett könyvek. Azonban ez némi képp hálás dolog is: később fejeződnek be. Cserébe viszont volt egy regény, amit gyorsban elolvashattam, amiért nagyon hálás vagyok a Marysol Books kiadónak és a szerzőnek, K. A. Varssonnak is. Gyere velem, játsszunk kirakóst!

K. A.Varsson: Kirakós – Janteloven-gyilkosságok

Olvasási időtartam: 2021. május 14., 11:13 → 2021. május 25., 13:36

A Kirakós nem szokványos krimi. A méltán népszerű skandináv bűnügyi regények műfaját ötvözi az otthon játszható szabadulószoba-könyvek feltörekvő trendjével.
Tökéletesen élvezhető a „hagyományos” módon, az olvasó sorról sorra halad, közben találgat és gondolkozik a történetet illetően, amely végül teljes egészében kibontakozik előtte.
Lehetőség nyílik azonban időről időre a nyomozók bőrébe bújni, mivel a könyvben tíz, egyértelműen jelzett – eltérő betűtípussal szedett – feladvány található, amelyek megoldásához semmi más nem szükséges, mint az olvasó leleményessége. Ezeknél a pontoknál kicsit megáll az idő, és mindenki kedvére kutakodhat a könyvön kívüli világban, később pedig ellenőrizheti, helyes megoldásra jutott-e.

(fülszöveg)

Értékelésem: 5/5

Amikor először hallottam a könyvről, még csak a borító kapcsán értekeztünk a Marysol Books kiadóval (a borító az én munkám, büszke vagyok rá :D ), de már akkor mondták, hogy ez nem lesz szokványos skandináv krimi. Ó, kapva kaptam rajta, eleve szeretem a krimit, a skandinávot meg Jo Nesbø miatt főleg, úgyhogy ez nekem bizony zsánerirodalom a javából. Szerencsére a csapatom egy kis többszörös személyiségzavar belefér, okkké?! Egy írónak kötelező amúgy is :P megkapta a korrektúrát és a tördelést is, ezért borítékolható volt, hogy összeköthetem a kellemest a hasznossal: élményolvasás plusz munka. (A mázlista én!!! Tudom, lehet irigyelni :D ) Nemsokára megjelenik, tedd bátran valamilyen listára Molyon!

Nehéz úgy értékelni, hogy ne spoilerezzek, de talán nem teszem azt, ha megírom: a fülszöveg nem hazudik.Tényleg nincs még egy ilyen könyv, és ne a Kaland–Játék–Kockázat-sorozatra gondolj, mert ez teljesen máshogy interaktív.

Na jó, innen egy kicsit spoileres lesz, de én szóltam!

Alapból négy szálon indul el, amit egy bizarr sorozatgyilkosság-dömping köt össze. Mint tudjuk, ezeknek a cselekményeknek az egyik jellemzője, hogy valamilyen rendszer alapján követik el őket. Itt a tetthelyen mindig egy számsort hagy a titokzatos elkövető, könyvjelzőként egy-egy példány skandináv krimi kíséretében. Elég az hozzá, hogy már az elejétől elrabolja a figyelmet a történet, és bár egy kicsit fejkapkodós – jegyzetelni kell, ki van kivel -, de viszonylag hamar meg lehet szokni a szálmennyiséget. Utána egy kicsit még le is ül a lélektani rész miatt, de ez a zsáner sajátja. A végére szuperül felpörög a cselekmény, szóval no para!

Emellett azért eszméletlenül ügyesen fűzi a fonalat a szerző, és ahhoz képest, hogy elsőkötetes, olyan profi módon, mindent átgondoltan, kellő hitelességgel és bravúros rébuszokkal, hihetetlen érzékletességgel adja elő a Kirakóst, mint egy sokat látott író. Szerintem tutira kell valami turpisságnak itt lenni, még az is lehet, hogy ő Camilla Läckberg, csak inkognitóban, na, majd kinyomozom :D

Ami totál elvarázsolt

Az egyrészt az egyedülállóan interaktív, szteganográfiai megoldás a sztorifűzésbe. Én, mint diszkalk’, ugyan csak a boldogan csápolók tömegéhez csatlakozhatok, akik elvesznek a számok közt, de ez legyen az én bajom. :D

Itt aztán tényleg nekiállhat nyomozni az olvasó, és abszolút sikerélményt szerezhet benne.

Pluszban végre nem angolszász szereplőkkel találkozunk, hanem balti államok állampolgáraival (is), akiknek diakritikus jelek is vannak a neveikben (pl. Miķelis, Žanna vagy Rūta – na, mit gondolsz, hogy kell ezeket kiejteni? Én sem tudom! :D “mikhelisz” azzal a kemény h-val, “zsanna” és “rüta” tippre…). Imádom! Kamaszkoromat idézi, amikor rengeteg, a bolygó szinte minden államából származó emberekkel találkoztunk, mert egy nemzetközi keresztyén csoport összejöveteleire jártunk. (Na, erről is tudnék mesélni, de kanyarodjunk vissza a könyvhöz! :D ) A fent említett Miķelis lett, Aatto finn, Jaden pedig dán nemzetiségű.

Szóval pont annyira egzotikus, mint amennyire skandinávkrimi-elemekkel tarkított. Mert azokat profin hozza, nincs benne egy szál hiba sem. Emiatt különleges ízt kapnak a szavak, emberközelivé válik a szereplőgárda, miközben széjjelizgulhatjuk magunkat a cselekményen.

Fordulatos, gazdag szókincsű, érzelmes és mégis józan, plusz vannak benne orvosi kifejezések és egészségügyi vonatkozás – a másik gyengém. :)

Illetve én komáltam a gyilkos kilétét és motivációját. Muhaha! >:D Meg hát a téma, amiről végre valahára írnak, mert ez olyan, amiről nem szabad hallgatni. Méltatlanul kevés ilyen témájú könyv van, több kéne belőle. Egyet nemrég olvastam, kukkantsd meg az értékelést! Én is átéltem azt, amit a gyilkos, így aztán teljességgel meg tudom érteni az indokait.*

Ja, és hát a Janteloven… Ez a hab a tortán, egyszerűen zseniális. Nem véletlenül a dán a világ legboldogabb nemzete… :D

Ami kevésbé tetszett

Akit emberként közel tudtam engedni magamhoz, az pont a gyilkos – ez nem tudom, mennyire volt cél XD -, illetve Miķelis, akit megfelelően sajnáltam is a végére. Ő durvábban megszívta szerintem, mint a “sori”, azért megérdemelt volna valami happybb endet.

A többiek annyira nem hatottak meg: a munkamániás Jaden gyomorbaja és a kétballábas Attoo nemi orientációja nagyjából olyan volt, mint ami “kell” a sztoriba, de ki is lehetett volna hagyni belőle. Kaia és a gyilkos esetében viszonylag hamar rájöttem a titkaikra – ezt már tényleg spoileres lenne leírni -, de nekem ezekre külön radarom van. :D

Amit viszont hiányoltam, hogy Stasys szerepét nem fejtette ki bővebben a szerző, ő úgy a levegőben maradt, gyorsan elcsippentve szálilag. Pedig jó lett volna tudni, benne hogyan ülepedtek le a dolgok, vagy hogy tudott-e erről az egészről a háttérben. Illetve nem derült ki, hogy a “mészáros” miért pont ilyen körmönfont gyilkolási technikát alkalmazott, illetve végül miért csinálta azt, amit csinált, és nem mást – a francba, nem írhatom le, spoiler -, mert az még nagyobb csavar lett volna. Oké, így sem volt kicsi! :D

Itt-ott kicsit súrolta a polkorr határát a történet, pl. a kövérség diszkriminációjával, de ez betudható az én érzékenységemnek.

Egy szó mint száz: első kötetnek abszolút szuper. Le a kalappal a szerző előtt! Csak így tovább, és várom a következő könyvét. Remélem, megint lesz benne rejtvééény! :)

A könyv a Moly-on

* Belőlem nem lett se rendőr, se gyilkos, csak egy író, aki – ha kell – mindkettőről ír. :D


Merítés – 2021. április – Kötelező-Felfedező rovat

A Merítés a Moly.hu mindenkori magazinja, a tagok tartalmaiból, tematikusan tallózva. (Mily szép alliteráció, és dupla is! :D )

Kicsit “minden szentnek maga felé hajlik a keze”-alapon, de ha már az a megtiszteltetés ért, hogy a Merítés szerkesztője lehetek március óta, én bizony büszkén osztom meg, amit az áprilisi lapszámba gyűjtöttem össze.

(A májusi még titok – hehe -, de már az is készen van, várja az elbírálást, a korrektúrát és a véglegesítést.)

Áprilisban, az újra megnyíló oktatási intézmények tiszteletére Szabó Magda: Abigél c. örökbecsűjét vettem górcső alá. Nem volt könnyű dolgom, hiszen ez a könyv – jelenleg – a 12. legjobb klasszikus könyv, a 38. legjobb ifjúsági könyv és a 41. legjobb romantikus könyv a molyok értékelése alapján. Az bizonyult a legnagyobb kihívásnak, mit ne gyűjtsek bele a tallózóba. :D Remélem, sikerült azért valamelyest izgalmas tartalmakat kimer(íte)nem a Moly tengeréből. :)

Bővebben a Moly-on

Itt olvasható a bemutatkozásomból egy részlet:

Nem tartom szerencsésnek „kötelezőnek” hívni az olvasást, mivel pont az lenne a cél, hogy az ifjúság számára kedvessé tegye ezt a tevékenységet. Ha tehetném, ajánlott irodalmi listát adnék a tanerők kezébe, amiből ők évente húsz olvasmányt választhatnának ki a nebulóiknak. Öt klasszikust, öt kortársat, ötöt lányoknak és ötöt fiúknak (de nyilván bárki bármelyiket elolvashatja, illetve ezek csak irányadók). Ezekből összesen négyet-négyet kéne elolvasniuk, illetve plusz egyet-egyet ki lehetne váltani olyan könyvvel, amit a diák választ, de esetleg nincs a listán. A tanár közvetítésével akár a többiek is megismerhetnék a listán kívüli műveket. A lényeg, hogy a fiatalok megszeressék az olvasást. Persze ez is egy álom – úgyhogy egyszer talán még meg is valósul.

(SignoraSchneider)
Bővebben a Moly-on

(Borítókép: Moly-adatbázis; Fotó: maximiliano estevez képe a Pixabay -en.)