Béták, el(s)őolvasók, bloggerek – az író segítői?

Felmerült a téma, hogy bár a szerkesztőségi munkatársak jól behatárolható szegmensben dolgoznak, a szerzőnek azért vannak rajtuk kívül is segítőtársai. Kik ők és mi a szerepük? Minden esetben segítenek?

Ezek a szereplők abban egyeznek meg és különböznek a szerkesztőségi munkatársaktól, hogy legtöbbször ellenszolgáltatás nélkül vagy nem anyagi – barter – ellenszolgáltatás fejében működnek együtt a szerzővel; lelkes olvasóként, esetleg maguk is kezdő íróként (tesztolvasók vagy béták) vagy a saját sikerük és hírnevük érdekében (könyves influenszerek). Persze ez csak azt igazolja, hogy bár nem feltétlen szakmai szemmel vizsgálják a készülő vagy kész művet, azért nagyon is fontos a szerepük. Emiatt aztán őket is bőven érdemes górcső alá venni.

Béta (teszt- vagy próbaolvasó)

Legtöbbször a kézirat elkészülte (lásd “vége” szó legépelése) után, de még mindennemű szerkesztési folyamat előtt lép be a képbe a béta(olvasó). Ő az első, nem hivatalos, de annál hasznosabb és praktikusabb “szűz szem”, aki az írója után egyben látja a kész művet. Esetenként az írási folyamat alatt is segíthet a szerzőnek, esetleg fejezetenként, ha ő nem biztos a dolgában, hogy amit alkotott, az egy olvasó számára befogadható is lesz. Ilyen “távirányítással” is készülhet a könyv, persze ez már felveti esetleg a társszerzőség kérdését, ami már más lapra tartozik. Általában a kiadóba kerülés előtt a szerzők még elküldik bétaolvasásra az anyagukat.
Optimális esetben 2-5 béta (tehát 3,5 :D ) látja a kéziratot, így ez meglehetősen bizalmi pozíció. Bétákkal ugyanis nem szoktak szerződést írni – ezek a személyek gyakran családtagok, barátok, kollégák vagy épp időtöbblettel megáldott, bétázást vállaló, gyakorlott írók/olvasók. Szerencsés egyet-egyet különböző körből választani, tehát ha olvassa egy barát vagy egy kolléga és két választott béta – erre vannak csoportok a közösségi médiában -, az már jó kiindulópont egy könyv kiadás felé haladásához. A túl kevéssel ugyanaz a gond, mint a túl sokkal – nem segít. Egy béta kevés, mert csak egy szemszöget mutat meg, a hat meg már szétaprózza az eredményt. De ha egyöntetűen meg tudják mutatni egy történet alapvető hiányosságait, vagy megtalálnak benne olyan hibákat, amik fölött az író elsiklott, az már tényleg félsiker. Ha még ki is javítja őket, akkor egész! :)
Ezzel könnyebbedik a szerkesztők munkája is, mert akkor már egy valamennyire szűrt, és külső szemlélők által is lemeózott, író által tisztázott kézirat kerül hozzájuk.

Figyelem, a béta nem pótolja a szerkesztőségi munkatársak egyikét sem, főleg nem egy szakmai lektort!

El(s)őolvasó

Ez a szereplő a már kész, nyomtatás/e-publikáció előtt álló művet tekinti meg. Igencsak különbözik a bétától, mivel nem azért kapja meg a könyvet, hogy hibát találjon benne. Természetesen, ha talál – mert fog :) -, akkor azt célszerű nagyon gyorsan javítani. Nyomdába kerülés előtt még sokkal könnyebb! Az el(s)őolvasó – nem véletlenül játszom a szóval – már inkább tényleges olvasó, mint meós.

Ő a könyvesboltba betévedő moly prototípusa. Így el(s)őolvasókat ajánlott a célcsoportból, esetleg már meglévő rajongókból választani.

Esetenként segíthet, ha célcsoporton kívüli olvasókat is keresünk, hátha bővíthetjük azt, illetve az első kritikus véleményeket is begyűjthetjük általa – merész, de hatékony, és a fejlődést is segíti, ha valaki be meri vállalni.
Ezeket a külön felkért személyeket gyakorlatilag a könyv exkluzív, soron kívüli elolvasásával vagy nagy kedvezményes megvételi lehetőséggel “honoráljuk”, és cserébe kérhetünk pár mondatos értékelést üzenetben, közösségi médiába vagy könyves adatbázisba (Moly, Goodreads).

Könyves influenszer

Hülye szó, de ezt használjuk, mert könnyebb, mint egyenként elkülöníteni, hogy blogger – blogíró -, vlogger/youtuber – videós -, bookstagrammer – könyves témában Instagram-posztoló – vagy podcaster – hanganyagos-rádiós-e a véleményformáló közösség tagja.

Ők kimondottan a könyvek, az olvasás népszerűsítésével foglalkoznak, és ezen keresztül találnak követőkre, lájkolókra is. Az ő szerepük a könyv népszerűsítésében igen fontos, mivel összekötik az olvasókat saját magukon keresztül az író művével.

Az olvasottság generálása azért önös érdekük is, hiszen aki az írótól olvas, az őket is böngészi. Ez egyfajta íratlan keresztmarketing, ami a könyves influenszer információs csatornáján valósul meg. Az ő esetükben már a kész könyv kerül a szemük elé, körülbelül egy időben az el(s)őolvasókkal. Ezért fontos is, hogy először mindenképpen könyves influenszerekhez forduljunk, keressük meg őket – a kiadónk segíthet ebben a saját csatornáin keresztül -, amikor könyvet készülünk kiadni. Főleg, mert sokuk nagyon elfoglalt, regények garmadája vár elolvasásra, és mivel ezt legtöbbször nem bevételszerzésre, inkább figyelemnövelésre használják, a szabadidejükből áldoznak a célra. Átlagosan egy könyvet ötven influenszerből tízen fognak elolvasni, és még kevesebben véleményezni, ha eljutunk odáig. Ez leterheltségfüggő, nem a könyvön múlik, bár a népszerűbb szerzők és könyvek nagyobb eséllyel kapnak influenszertámogatást, mint a kevésbé ismertek.

Recenzió =/= Értékelés

Bár hajlamosak vagyunk összemosni, a kettő nem ugyanaz.

Bár a recenzió is értékelés, az értékelés nem feltétlen recenzió.

Az értékelés egy adott vélemény írásbeli vagy szóbeli megnyilvánulása, amit adott mű, termék, szolgáltatás kapcsán írnak vagy vesznek fel, és dicséri vagy elmarasztalja a szerzőt, gyártót, szolgáltatót. Könyves értékelést bárki írhat, az el(s)őolvasó is, vagy már egy “éles” helyzetben olvasó ember, ha van rá közönsége, netes felülete, kedve, kapacitása. A recenzió ennél kicsit több, nézzük meg a terminust saját közegében:

Recenzió szó jelentése: 1. Szleng: Könyvismertető egy folyóiratban. Bíráló vagy népszerűsítő írás egy kiadott könyvről vagy tudományos műről.

(Wikiszótár.hu)

Mik azok a recenziós példányok?

Ezt a részt különveszem, mivel kifejezetten a könyves influenszerekhez tartozik. Amíg a béták és az el(s)őolvasók az olvasás öröméért és – ha esetleg maguk is írók – keresztbe bétázásért, vagy a személyes fejlődésük kedvéért kapták meg a könyvet digitális formátumban, addig a könyves véleményformálók hivatalos, ún. recenziós példányokat kapnak. Ezek lehetnek digitális fájlok, de döntően már kinyomott papírkötetekről van szó.

A kiadók és/vagy a szerzők biztosítják ezt az influenszerek számára, azok részletes, saját csatornán futtatott értékeléséért cserébe.

A “recikönyvek” – ahogy belső berkekben nevezik – a legtöbb esetben ingyenesek, de előfordulnak kedvezményes példányok is (50-70% még baráti, úgy gondolom, viszont az alatti akciót azonban már ne nevezzük recenziós példánynak, ha kérhetem, mert nem az, hanem kedvezményesen megvásárolt kötet). Érdemes tudni, hogy míg az ingyenes példányokat a kibocsátók nyugodt szívvel visszakérhetik, a már megvásárolt példányok nem minősülnek tiszta recenziónak, kvázi az influenszer kedvezményesen megvásárolta azokat, így nem köteles visszaszolgáltatni a kiadónak, és az nem kérheti el a különbözetet az egész áráért.
Jó kiadó és/vagy tapasztalt szerző a könyves influenszerekkel is köthet szerződést recenziók írására/forgatására, amihez aztán ingyenes példányokat szolgáltat nekik. A megadott határidőre ezeket a véleményeket publikálni kell, és a kiadó/szerző jogot formálhat a megjelenés előtti megtekintésre. Ezt szerződés nélkül is érdemes gyakorolni.

Ne felejtsük el: a recenzorok a könyveken kapott közösségi figyelemből, a kiadók a recenzorok véleményén kapott olvasókból profitálnak.

Milyen a jó recenzió?

A jó recenzió nem azt jelenti, hogy az influenszer az egekbe magasztalja a művet. Egészen hatékony recenziók születnek esetleg nem túl előnyös értékelésekből is. Mindenképpen fontos, hogy egy influenszer semleges kritikus legyen, a recenzió egyaránt tartalmazzon pro és kontra érveket az adott könyv mellett, utat mutatva bárkinek, aki érdeklődik a könyv iránt.

Néhány példa a helyes véleményalkotásra és felosztásra:

KR Világa Könyvek

1000könyv Blog

Luthien Könyvvilága

A szerzőnek és a kiadónak el kell fogadnia, ha egyszer a könyve egy véleményformáló kezébe került, onnantól annak saját különbejáratú joga “szétszedni és összerakni” a művet, hiszen azért kapta. Ha csak reklámot szeretne a könyvének, akkor keressen egy jó marketingest. Igaz, azt meg is kell fizetni…

És így tovább…

Köszönöm, hogy elolvastad, ha véleményed van és szeretnéd megosztani velem, ne habozz valamelyik poszt, karc alatt megírni, és örömmel egészítem ki a fent írtakat. Mindenbe mélyebben bele lehet menni, akár még könyvet is lehet írni róla. ;)


(Kép: Freepik / Book photo created by freepik – www.freepik.com)

Hírdetés