Mit csinál a hogy is hívják? 3. – A tartalmi szerkesztő hatásköre

A szerkesztőségi munkaköröket körbejáró sorozatomban foglalkoztam már a korrektor és az olvasószerkesztő feladatával, azonban elengedhetetlen az író első „jobbkezének”, a tartalmi szerkesztőnek a bemutatása. Ha valakit, őt nagyon félre szokták érteni. Első körben sokan azt sem tudják, kiről van szó. Pedig nagyon fontos feladata van!

“Tartalmi szerkesztő? Még egy? És hol az irodalmi, akit ígértél?!”

Türelem, nincs semmi félreértés! Oszlassuk el a ködöt!

Mi a különbség az irodalmi és a tartalmi szerkesztő között?

Az irodalmi szerkesztő szépirodalmi írásművekkel foglalkozik (ebbe a szórakoztató epika, a dráma és a líra is beletartozik!), míg a tartalmi szerkesztő szakirodalmat (kézi- és tankönyveket, lexikonokat pl.) és nem kötet jellegű szövegeket (blogposztokat, újságcikkeket, reklámszöveget stb.) IS szerkeszt.

Az ő halmaza tehát magában foglalja a szűkebb szépirodalmit, ezért a továbbiakban a szélesebb meghatározást fogom használni.

Ki az: minden író azt hiszi, ismeri, de valójában kétharmaduk nem találkozott még eggyel sem? Nem, nem az unikornis – de jó próbálkozás volt :) -, hanem a tartalmi szerkesztő. Nem hibáztatunk ezért senkit, de itt az ideje bemutatni, ki is ő, akit az íróknak – a kiadóvezetővel kötött szerződés után – elsőként kellene megismerniük. Kövessük a szépirodalmi vonalat!

A tartalmi szerkesztő a kézirat első szemlézője, aki teljességében látja a kiadandó mű nyers változatát.

Telített kiadóknál az a személy is a tartalmi szerkesztő feladatát végzi, aki átolvassa a beérkezett szinopszisokat, majd javaslatot tesz a kiadóvezetőnek arról, melyik történettel foglalkozzanak tovább, és melyik miatt küldjenek vissza egy elutasító levelet a szerzőnek. De nem kell őt ezért utálni – ha egy kiadóhoz havonta ömlenek be a nyers kéziratok, fizikai lehetetlenség mindegyiken érdemben átrágnia magát rövid idő alatt. Ez egyfelől rossz hír: az elsőkötetes és/vagy az ismeretlen szerzőket így könnyen elutasíthatják, és emiatt ők máshol is nehezen érvényesíthetik a kívánságaikat. (Jó hír, hogy rengeteg szerkesztőség van már, akiknél próbálkozhatnak.) Ha egy kiadó már kiadott szerzője ír újabb könyvet, az minden esetben előnyt élvez, hiszen az író munkája már ismert a számukra. Ha esetleg mégis visszadobja a kiadó a könyvet, általában átdolgozás után újra fogadják. (Szóval csak elkezdeni nehéz. “Hát köszi!” – hallom is szinte. De ne vonjunk le túl hamar következtetést, nincs még vége!)

A tartalmi szerkesztő a mű tartalmának egységéért és olvashatóságáért felel, ahogy a nevében is benne van.

Emellett persze a mű irodalomtechnikai következetességére is ügyel, például a cselekmény helyes vonulatára, a karakterek elvárható fejlődésére, a világépítés folytonosságára és az írott univerzum különlegességének kiemelésére. Versesköteteknél igyekszik a költő stílusát egységben tartani, ahogy antológiáknál a különböző szerzők vagy témák szerinti írásműveket rendezni. A lényeg: azért tesz, hogy a könyv a lehető legjobban befogadható legyen az olvasók számára.

Ha a könyvkiadás emberi test volna, a tartalmi szerkesztő lenne a gyomor.

Ideális esetben egy szerzőhöz egy tartalmi szerkesztő tartozik, aki ismeri a mű írójának stílusjegyeit, gondolkodásmódját és valamennyire őt magát is. Persze nem kell “öribariknak” lenni, de szoros és alapvető munkakapcsolatba fognak kerülni az elkövetkezendő hónapokban-évben egymással. Akkor kezdjenek el együtt dolgozni, ha a tartalmi szerkesztő képes hasonlóan szeretni és kezelni – ha nem ugyanúgy – a regényt vagy verseskötetet, mint a szerzője. Ez néha hosszabb keresést igényelhet, de megéri. Ahogy a könyv kézirata sem egy nap alatt készült el, úgy lelkiismeretes és hozzáértő munkatársakat is tovább tart találni mellé. Iszonyat fontos, hogy a megfelelő emberekkel dolgozzunk, mert máskülönben a könyv sínyli meg.

Hatalmas a felelőssége, főleg, ha övé a vezető szerkesztő státusz is. Irányítania kell a keze alatt folyó munkálatokat, esetenként szakmai, témabeli vagy nyelvi lektorokat, olvasószerkesztőket, korrektorokat kell koordinálnia. Emellett a szerzővel szoros kapcsolatban áll, legalább annyira jelentős munkát végez a könyvön, mint ő. Azonban a szerző egyedül reprezentálja a művét, így rajta csattan, ha a tartalmi szerkesztő esetleg rosszul végzi a munkáját.

A tartalmi szerkesztő a könyv sikeréért dolgozik.

Üzenet az íróknak

Ne vegyétek magatokra, ha a szerkesztő nem ajnároz agyon! Mert az a dolga, hogy a tartalmi, a cselekménybeli, karakterisztikai, logikai és világépítési hibákat lehetőség szerint a nullára redukálja. Ezért nem fog megalázni vagy kigúnyolni, bízzatok benne! Ő a ti jobbkezetek, szükségetek van rá.

Üzenet a szerkesztőknek

Legyetek alázatosak! Nehéz kenyér ez, mind jól tudjuk. Az írók művészlelkek, néha kezelhetetlenek – ezt nézzétek el nekik. Hiszen azért fordultak hozzátok, mert segítségre van szükségük. Támogassátok őket, a könyveiknek pedig adjátok meg a lehető legjobbat!

Üzenet mindenkinek

“Legyetek türelmesek egymással!”

– szerepel ez a részlet egy olyan bestseller, de nagyon megosztó, szellemírókkal készített antológiában, ami a Molyon 92%, és nagyon hosszú ideig – 3500 évig – folytak rajta a szerkesztési munkálatok. ;)

Ha kitaláljátok, melyik könyv ez, jutalmul kaptok tőlem egy következő posztot, amiben a vizuális szereplőket fogom kivesézni. :D Legyen szép napotok!


(Fotó: Depositphotos – www.depositphotos.com)

Hírdetés

Mit csinál a hogy is hívják? 3. – A tartalmi szerkesztő hatásköre” bejegyzéshez ozzászólás

A hozzászólások jelenleg nem engedélyezettek ezen a részen.