Elkezdtem egy feltáró sorozatot, amelyben taglalom a könyvkiadói-szerkesztőségi alkalmazottak és vállalkozók munkaköreit, mert érzékeltem, hogy szerzói berkekben sajnos nagy az ezt illető homály. A korrektorról már írtam, érdemes feleleveníteni, ha nem volt még meg. Most következzék az olvasószerkesztői szerep, amiről senki nem gondolná, de csak nagyon kevés dologban hasonlít a korrektoréra.
Kezdetnek annyiban, hogy egy helyen dolgoznak :) , és mindketten a magyar nyelvet vizsgálják a maguk módján, valamint mindketten akkor végeznek jó munkát, ha láthatatlanok maradnak (ugyanis csak a hiba látszik, de az nagyon) – azonban a hasonlóság ezzel ki is fújt.
Az olvasószerkesztő munkája jóval összetettebb a korrektorénál, de ez nem jelenti, hogy magasabb vagy különb szinten van nála. Hanem azt, hogy hosszabb időt vesz igénybe, míg elkészül vele, és sokkal behatóbb is a végeredményt tekintve. Mondhatjuk azt, hogy
az olvasószerkesztő az irodalmi szerkesztő és a korrektor között van félúton, mind a szöveggondozás, mind a munkafolyamat terén, de nem pótolja egyiket sem.
Tulajdonképpen az olvasószerkesztő a magyar nyelvi lektor, ha már lektori tevékenységről beszélünk.
Az olvasószerkesztő elsősorban a nyelvhelyességért felelős, amibe a fogalmazás közérthetővé tétele, a stílus egységesítése, illetve a szép magyar nyelv ápolása, egyszóval a stilizálás tartozik.
A fogalmazás közérthetővé tétele alatt a helyes szórend, a mondatszerkezet magyar(os) kialakítása, jelentés- és szólásrendezés értendő.
A stílus egységesítése a szerző stílusjegyeinek a mű zsáneréhez, hangvételéhez, témájához, korszakához, szereplőinek sajátosságaihoz és a szöveg belső környezetéhez való igazítását jelenti.
A szép magyar nyelv ápolása pedig a szókincs gazdagon és éretten tartása, azaz a szóismétlések és a slendrián szövegrészek kiiktatása, de ugyanakkor különleges esetekben argószavak helyes használata, illetve a szöveg tájnyelvi jellemzőkkel való színesítése is.
Ami nem a feladata:
- a korrektúra. Persze megkönnyítheti a kollégái életét és a korrektori köröket, ha elütést vagy helyesírási hibát talál és azt kijavítja.
- az irodalmi szerkesztés. Persze ha felfigyel egy logikai bakira, illetve kirívó cselekménybeli, világépítési vagy karakteri hiányosságra, azt jelezheti a szerző felé.
- az írás. (Hihetetlen, nem?! :) ) Az olvasószerkesztő nem írhat a szerző helyett. Ő elsősorban javaslatot tesz, ha olyan hibát észlel, ami az író vagy más munkatárs – pl. szakmai lektor – munkáját igényli. Csak olyasmit javíthat ki önkényesen, ami nem írói döntés kérdése – például mondattani hibák, helytelen szórend, állítmány hiánya, “magyartalanságok” stb., – tehát amikor a hiba javítása kötelező jellegű.
Ami viszont igen:
A korrektori cikkemben már leírtam a szerkesztőségi folyamatábrát, de itt is igaz, hogy az olvasószerkesztó a szerzővel szimbiózisban él a kötet elkészülte idején.
Ideális esetben szövegszerkesztő állományban (pl. Word .DOCX), megjegyzésekkel és korrektúrajelekkel tarkított formában beszélgetnek – kérdezz-felelek alapon akár. A lényeg, hogy a procedúra végére ne maradjon kérdés, kétely, “tüske”, csak megegyezés.
Az olvasószerkesztő munkája – könyvterjedelemtől, szövegnehézségtől és a hibákból adódó körök számától függően – két héttől akár két hónapig is eltarthat.
Üzenet a szerzőknek
Az “olvszerk” tehát nem korrektor és nem társszerző. És nem is ellenség, akivel harcolni kell. Azért dolgozik, hogy piacképes és olvasóbarát mű kerülhessen ki a kezei közül. A szerző sikere az ő érdeke is.
Üzenet az olvasószerkesztőknek
Nagy a felelőssége, mert az ő munkája is a szerző neve alatt megy majd, tehát ha nem dolgozott jól, a szerzőt fogják szidni. Nem probléma? A szerző aztán majd másoknak sem fogja ajánlani az “olvszerket”. Na, ez már gond lehet…
Üzenet mindenkinek
Kérünk, becsüljétek meg a munkákat – a szerzőkét és az “olvszerkekét” egyaránt! Az író, ha nem ír, nincs mit olvasni. Az “olvszerk”, ha nem dolgozik, az író is hiába írt, mert nincs az a szöveg, ami nyers állapotában tökéletes.
Emberek vagyunk, emberként alkotunk.
Legyünk egymással emberségesek!
Könyvek sorban 
“Mit csinál a hogy is hívják? – 2. Az olvasószerkesztő feladata” bejegyzéshez ozzászólás
A hozzászólások jelenleg nem engedélyezettek ezen a részen.