“Egyszemélyes szerkesztőség” avagy 1 könyv passiója 10 stációban

Figyelem! Ezt otthon ne csinálja meg senki! Menjetek át a szomszédba – ha van ott könyvkiadó szerkesztőség -, csináljátok ott… :)

Május óta úgy hozta az élet, hogy idomulván a jelenlegi helyzethez, be kellett indítanom azt a szolgáltatást, ami eddig csak a saját, illetve néhány szerzőtársam célját segített elérni – mostantól igyekszem többek számára is hasznossá válni, mint könyvkiadásban segédkező szakember.

Sokan azonban nem igazán ismerik, hogyan lesz a betűhalmazból kézbe fogható papírtermék, azaz hogyan valósul meg egy szerzői álom, és válik ismét álommá, immár az olvasóévá?

Írótól az olvasóig, az oké… De emögött rengeteg másik szereplő bújik meg – akiknek pont az a feladata, hogy az irodalmi alkotó kiterjesztéseként a kulisszák mögött is maradjanak. A szerkesztőségi munkatárs olyan, mint a takarító – csak akkor veszed észre a munkáját, ha rosszul vagy egyáltalán nem végezte el.

Lássuk hát, hogy is épül fel egy ilyen – ideális – szerkesztőségi munkafolyamat és rendszer!

Minimális szereplőgárda szükségeltetik a folyamathoz

  • 1 vezető szerkesztő,
  • 1 szerkesztő,
  • 1 lektor,
  • 2 korrektor (az egyik közülük lehet a tördelő is, de tényleg értenie kell hozzá),
  • 1 borítótervező (aki lehet a tördelő is, de ha nem, akkor), 1 tördelő és nyomdai előkészítő (ez szerencsés, ha ugyanaz a személy! És ha ő a korrektor is, egy körben mindenképpen a másik korrektornak kell kiadni a munkát),
  • igény szerint 1 illusztrátor (aki lehet a borítótervező is).

Ja, és hát a főszereplőt ki ne hagyjam…

  • A SZERZŐ! Szándékosan nem használom az „író” szót, hiszen költők, újságírók, bloggerek-influenszerek, tanácsadók, lelkészek, előadóművészek stb. is írnak könyveket, az ő művük pedig egyáltalán nem kevesebb, mint bármely íróé.

A könyv ideális útja a nyomdáig

1. A szerző magát nem kímélve, fáradságos, mégis csodálatos munka árán megírja a(z élet)művét. Segítséget kér a kézirata rendezésében, lektorálásában, és a kész anyagot eljuttatja a szerkesztőségbe. (Ha nem volt – valamilyen szakmai – lektora, ezt mindenképpen jelezze a kiadónak, mert akkor annak kell erről gondoskodnia, és az már egy másik kör.)

2. Az irodalmi szerkesztő elolvassa a kéziratot, egyeztet a szerzővel és a mű elkészültéig javítanak, pontosítanak együtt. Ha kell, több körben, mint kettő. Itt a lektorral is egyeztetni kell, ha ez nem történt meg korábban. Jó, ha a kéziratmenetet egy vezető szerkesztő is vezényli, persze, ha van. (Itt nagy szövegblokkok is mozoghatnak – kihúzás, beírás -, ezért ez más árkategóriába is esik, mint az olvasószerkesztő vagy a korrektor.)

3. Az olvasószerkesztő átnézi a kéziratot és pontosít. Egyeztet a szerzővel és ha kell, az irodalmi szerkesztővel, esetleg a lektor(ok)kal. Ha nem történt irodalmi szerkesztés, akkor csak a szerzővel és/vagy a lektorral. Egyben az első kör korrektúra is megtörténik itt.

4. Ha nincs olvasószerkesztő, akkor csak a korrektúra első köre következik. Célszerű a borító hát- vagy fülszövegét is ekkor korrektúrázni. A korrektúra körére lektori munka már ne maradjon!

5. A kész kézirat .docx/.rtf kiterjesztéssel, az elfogadott változtatásokkal a tördelőhöz kerül. (Ha .odt volt, akkor is.) Ez idő alatt készülhet a borító is, de az függetlenebb az időt tekintve, mint a kézirat. A kiadványszerkesztő munkatárs első körben egyeztet a szerzővel, megmutatva 4-8 oldalt a laptükörből. Itt lehet egyezkedni az oldalszámokon (ami végleges csak a betördelést követően lesz, de mindenképp 4-gyel kell oszthatónak lennie). (És ez, illetve a borítótervezés teljesen más árkategóriába esik, mint az eddigi munkafolyamatok, ezt érdemes szem előtt tartani. Ha ugyanaz tervezi a borítót, tördeli a belíveket és korrektúráz is, ez háromféle árképzést jelent, nem egyet!)

6. A betördelt anyag .pdf formátumban a korrektorhoz kerül második körre, aki átnézi és visszaküldi javításra a tördelőhoz. Ha kell, a szerzővel egyeztetnek közösen.

7. A tördelő átnézi és véglegesíti az anyagot (oldalszám, tartalomjegyzék, kolofon stb.), majd elküldi a szerzőnek.

8. A szerző újraolvassa a művét. Bármi hibát talál, jelez a tördelőnek, aki javítja. Ha nem talál benne hibát, akkor megtörténik az imprimatúra (azaz írásos formában jóváhagyja a nyomdába kerülést). Ugyanezt teszi a borítóval is.

9. A tördelő előkészíti nyomtatásra a könyvet.

10. A nyomdai .pdf fájl visszakerül a szerzőhöz vagy a kiadó szerkesztőségébe, ahonnan a felelős személy elküldi a nyomdának. Ha bármilyen technikai hiba adódik, a nyomda és a tördelő-grafikus csapat tartja a kapcsolatot.

Természetesen ez csak egy lehetséges út, még sok ilyen létezik. Ám egy biztos: minden könyvkiadás mögött komoly szakmai gárdának kell biztosítani a nem feltétlen könnyű, de annál profibb kimenetelt.

Mindennek alapja a kölcsönös bizalom és tisztelet

Ezért fontos olyan csapatot vagy szakembert választani, aki

  • a kiadó szerint is megbízható szakember;
  • a szerző szerint is elfogadható a személyében és megbízható a szakértelmében;
  • képes együttműködni a szerkesztőség többi tagjával, így a szerzővel is;
  • a kéziratot és tartalmát ugyanúgy tudja “szeretni” és “babusgatni”, mint maga a szerző.

A könyv ugyanis az írója lelke, és az olvasójának ad majd életet, aki olvassa. Ha hiányzik belőle valami, azt az olvasó is meg fogja érezni.

Én igyekszem tenni róla, hogy lehetőleg semmi ne hiányozzon… ;)

Ha felkeltettem az érdeklődésedet, és tudok ezen a szakterületen segíteni neked:

  1. lapozgasd át ezt a portfóliót,
  2. keress meg engem e-mailben! :)

Fotó: Rawpixel/Freepik | Background photo created by rawpixel.com – www.freepik.com

“Egyszemélyes szerkesztőség” avagy 1 könyv passiója 10 stációban” bejegyzéshez ozzászólás

A hozzászólások jelenleg nem engedélyezettek ezen a részen.