Kezdünk kifáradni – BorKaRantÉn, 4. nap

#4Q

Kezdünk kifáradni. Pedig még csak most kezdődik! Meddig tart? Nem tudom. Az optimista számolás is fél év, a realista meg inkább egy gyermekvárásnyi. (Gyúrjatok rá: ha most megfogan, talán szabad világba születik!) Ez a nap azért nyugisabb volt a tegnapinál, kipróbáltam egy Speechnotes nevű appot, ami a kimondott szót leírja. Nem rossz… “Írtam” vele kicsit. Isteni ebédünk volt, délután meg futkorásztak a kölykök tesióra címén (pont előny, hogy van egy hosszú folyosó a lakásban). Zuram kiment vásárolni csak gyorsan a legszükségesebbeket, és szomorúan konstatálta, hogy a veszélyeztetett réteg nemhogy kint flangál a három határnak, de a kötelező távolságot sem tartja. A boltban szabályos birkózás lett belőle, hogy az értetlen idős bácsi ne lihegjen bele a szájmaszkos néni aurájába. Nehezen tanulunk… Tanulunk valaha? Vagy itt is Bergamo lesz? Ugye nem? 

Mit írtam:

  • a milánói olasz csőd-őr karanténnaplóját, hogy legyen valami, ami feldob :D

Mit olvastam:

  • Lev Tolsztoj: Háború és béke (mert bakancslistás :) )

Mit dolgoztam:

  • még mindig semmit, a kezem még mindig offon :(

#maradjunkotthonésznél

Eredeti dátum: 2020. március 20. péntek